Mit várhatsz ezen az oldalon?

A tojásdíszítés lehetőségei kimeríthetetlenek. Én legszívesebben a hagyományoknál maradok. Leírok mindent szép sorjában, amit erről tudok. Ha közben eszembe jut valami dekorációs ötlet vagy egy jó recept, azt is megosztom veled! Aratás idején szalmát gyűjtünk, aratódíszt fonunk, szalmacsillagot készítünk - eláll karácsonyig! Azután mézest sütünk. Közben, ha ráérünk varrunk ezt-azt, gyöngyöt fűzünk.

Érdekel? Tarts velem!

2013. november 21., csütörtök

Advent-elő



Visszatértem… Nem magyarázkodom. Csak annyit hadd mondjak, hogy a szeptember-októberemet szívesen átélném újra és újra. Hagymafesztivállal, kislányom-unokám-vejem kényeztetésével, a montreali utazással, a kórházi kezeléssel együtt! 
Azóta újra az alkotás öröme és a hozzátartozó fáradságos munka tölti ki a napjaimat. Múlt héten nyílt az adventi kiállítás, amin játszópajtásaimmal (MMM) mi is részt veszünk. Kis ízelítő:




  Már régen elmentettem a yoyo mikulást, de valahogy mindig hiányzott valami, hogy megvarrjam. Most rájöttem mi az: a funkció! A sapijába elrejthető az ajándék, ha kiürült lehet szoba-, ajtó-, ablakdísz.

Megrendelésre varrtam az adventi házikót - akkor már varrtam kettőt, hátha másvalakinek is megtetszik. A havas tető és a havas "járda" a nagymama madeira párnahuzatából készült. A varrott "huzatot" masszív papírdobozra húztam. Ünnep után a huzat lehúzható, a doboz lapítható, és kis helyet foglal jövő adventig.  Nagyon sokat dolgoztam vele, de szerintem megérte...

Bővebeben a kiállításról a Mívesmesterek.hu oldalon 

 

2013. augusztus 13., kedd

Hungarikum Fesztivál, Szeged






Idáig látogatóként voltam a szegedi Hungarikum Fesztiválon – idén mint kiállító vehettem részt a DANE 2004 tagjaként. 

Meglepetés volt a hír, úgyhogy nem is készültem fel úgy, ahogy szerettem volna. A kipakoláskor azonban kiderült, hogy ki sem fér az összes tojásom. Vittem kis asztalkát, és ott a helyszínen is írtam tojást – volt festőlevem, ecetem úgyhogy festettem, marattam. Volt vásárló, aki végig követte a munkamenetet, és AZT a tojást vásárolta meg, amit a jelenlétében készítettem. Büszkén mondhatom, hogy sokakat érdekelt a munkám. Nagyon örültem annak is, hogy sok anyuka maga mesélte el a gyerekének a tojásfestés menetét – tehát ő maga is érdeklődő, vagy esetleg már ki is próbálta.
Egy este egy kisfiú itt tanulta meg a szalmafonás alapjait Alextől (Chemezné Fekete Alexandrától).

Felemelő érzés volt, hogy ilyen sokan érdeklődnek a népművészet iránt. Örültek dél-alföldi fehér hímzésnek, a fafaragásnak, a gyöngy ékszernek, a csuhé babáknak,  fazekasnak. (A kép reggel, közvetlenül a kipakoláskor készült. A látogatók később jöttek - tényleg sokan!)

Csodás hangulata volt a citerakészítő (Laci bácsi) játékának. Voltak, akik maguk is megpróbálták megszólaltatni a hangszert. Utolsó este fergeteges hangulatú citeramulatságot rittyentett Laci bácsi (Szakál László népi iparművész), Tibi (Gál Tibor népzenész) és két látogató. A kép nem tökéletes, de a hangulat magával ragadó volt!

 Feltöltődve készülök a Hagymafesztiválra!

2013. július 31., szerda

18. kézművestábor



Nagykorú korba lépett a nyári kézműves tábor! Idén új helyszínen, a Bartók épületben kapott lehetőséget a kézműveskedést igénylő gyereksereg. Jórészt régi táborozók jöttek, de voltak újak is.
A legügyesebb tojásolósaim már hetedik éve vesznek részt minden nyáron a tábor munkájában. Ők idén már igazán szép „csipkés” tojást is készítettek!

Ebben az évben kipróbáltuk a szalmarátétes tojást is. Ez bizony nem lett kedvenc, mert minden trükközés ellenére elég macerás a technika… Pedig szerintem megéri a fáradságot!

Hagyományainkhoz híven most is sok „mesterséget” űzhettek a gyerekek:






Évek óta segítik a munkánkat régi táborosok, szakkörösök is. A táborzárón egyikük – Pitó Berci Jaj, bocs! Már nem gyerek, úgyhogy Pitó Albert - táncával tette még rangosabbá záróünnepet, ahol mindenki megmutathatta mit alkotott a héten.

Ismét feltöltődve várhatjuk a következő tábort!

2013. június 10., hétfő

Gyöngybab - babgyöngy



Nemsoká vége a tanévnek, és amilyen öröm ez gyereknek, pedagógusnak egyaránt, akkora gond, hogy mivel is foglalja el magát a gyerek. Kézműveskedő kislányoknak ajánlom ezt a remek időtöltést. Nem is kell hozzá különösebb eszköz, csak egy kismarék többszínű bab, tű, cérna – no meg egy kis fantázia, ha igazán szépet szeretne készíteni! Aki szívesen visel természetes anyagokat,  akár feldobhatja nyári ruhatárát is!


A babot áztassuk be 4-5 órára, így már tűvel könnyen átszúrható. Javaslom a bőrvarró cérnát, mert az nem szakad el viseléskor.


Arra vigyázzunk, hogy kicsit bővebbre fűzzük a karkötőt és a nyakláncot, mert ha összeszárad, esetleg nem megy bele a kezünk - fejünk. A végső csomózást is akkor végezzük, mikor (pár nap múltán) teljesen kiszárad!


Kellemes időtöltést! 
Ha készítesz ilyet, kérlek küldd el a fotóját, és közzéteszem itt a blogomon és a facebookon is!
(katalin.fnehorvath@gmail.com)
 

2013. március 23., szombat

Tulipános kedvemben...


Nagy boldogságomra, az idén is igénylik a hímes tojásaimat! Tegnap ezzel töltöttem a napom. Egyszer csak észre vettem magamon, hogy már az ötödik fajta tulipános (tulipányos, tulipántos…) mintát írom. Eszembe jutott, amit valamikor olvastam: régen az újszülöttek bölcsőjébe hímes tojást tettek, hogy elűzzék a rontást. A kislányoknak tulipános mintával, a kisfiúknak szegfűssel. Nos a tudatalattim biztosan ezt küldte Katókánknak Montreálba! 


2013. március 17., vasárnap

Újra itthon



Lassan visszazökken az életem a régi kerékvágásba. Még egy hete sem vagyok itthon, már jönnek az igények a hímes tojásokra! Nagyon boldog vagyok, hiszen nagyon hiányzott már az alkotás az életemből. (Most pedig a család másik fele hiányzik az életemből…) Friss fotó még nem készült, de egy tavalyelőtti Expón készült képet találtam.

Alkotó kedvű olvasóimnak pedig hadd ajánljam egy régebbi bejegyzésem, ahol megnézhetitek hogyan is fogjunk hozzá a hímes tojás írásához!


 

2013. március 1., péntek

Udvözlet Montrealból!


Itt vagyok már! Mármint itt Kanadában!!!
Egy cseppet hanyagoltam a blogírást. Biztosan megérted kedves olvasóm, ha leírom miért...
Az én drága kislanyoméknak kisbabája született! Bizony! Nagymama lettem. Ráadásul 5 héttel hamarabb, mint gondoltuk, de szerencsére minden rendben van! Ez az oka, hogy olyan kurtán-furcsán eltűntem a karácsonyi tortám után. Szerencsére idejében elkezdtem varrni a takarót, természetesen katicásat, hiszen Kate babának keszült! Terveztem még hozzá rácsvédőt a kiságyba, meg egy pelenkázo táskát is, de arra már nem volt idő. Jan 12-en született a kisunokám, én már 16-án itt voltam (február 1 helyett)! Át tudtam íratni a repülőjegyet, és repültem hozzájuk, amilyen hamar tudtam. A rácsvédő úgyis később kell majd, még most bőlcsőben alszik (hazudós vagyok, mert csak kellene ott aludnia, de bárhol masutt alszik, csak ott nem...). Áprilisban foglalja majd el a saját szobáját, kiságyát. Addigra elkészül minden, és elhozza a posta...
Lassacskán beáll a napirend, van egy kis időm a pihenésre, esetleg blogírásra... :-) Bár a szabad időnk nagy része azzal telik el, hogy csodáljuk őőőt!
A fotózás egyelőre nem nagyon tetszett neki, de majd lesz ő még fotogénebb is!!!