Halloween közeledtével ismét elkezdődik a vita, hogy akkor most ezt ünnepeljük, vagy nem... Ezt mindenki döntse el maga! Miért ne legyen ez jó buli, vicceskedés, ijesztgetés...?
Tavaly ilyenkor lányoméknál vártuk a kistestvért, és én is velük voltam Kanadában. Minden ház feldíszítve - melyik jó ízléssel - melyik nem. Kata apukájával feldíszítette a ház bejáratát és izgatottan próbálgatta a jelmezét. Egy csendes vasárnap délután közösen megnéztük a The Book of Life című animációs filmet. Nos, időbe telt, mire el tudtam vonatkoztatni a történetet és a gyönyörű dalokat a mellékszereplők torz, néhol ijesztő megformálásától... (Máig nem értem mi volt a céljuk a készítőknek ezzel...)
Persze ettől kezdve Kata csak ezeket a dalokat hallgatta, többször megnézte a filmet is - így én is. Számára egyáltalán nem voltak ijesztőek a figurák. Teljesen elvarázsolta a történet és a dalok. Egy kicsit közelebb kerültem én is ahhoz, hogy megértsem hogyan is gondolnak Mexikóban az elmúlásra.
A
koponyákkal kapcsolatban akkor ért az első trauma, mikor Kata unokám
kb. egy éves volt és a mexikói nagyszülőktől kaptak 1-1 papírmasé
koponyát virágosra kifestve, és a homlokukra rá volt írva a nevük...
Bizarrnak találtam. Nagyon.
Most egyszerűen nem tudtam ellenállni Mr & Mrs Skull-nak. Meg kellett fűznöm! Lesz még Halloween-es füli! Ezeket tervezem még (képek a Pinterestről):
Esetleg egy igazi mexikói koponya?
Nos hogy tetszik? Melyiket szeretnéd?