Bizony, most ez a helyzet állt elő! Lehetőséget kaptunk a városi testülettől, hogy a helyi kézművesek saját portékájukat árulhassák. A csodás, és egyre népszerűbb Hagymatikumtól pár méterre üresen állt a régi tűzoltó garázs. Itt állították fel a fesztiválokra rendszeresített faházakat. A makói és környékbeli kézművesek itt kínálhatják termékeiket, sőt mesterség bemutatóval csábítják (csábítjuk) a látogatókat, vásárlókat... Íme, a Makói Portékatár Souvenir Shop!
Miért írtam a címben, hogy vigyázni kell, mit kívánunk??? Azt álmodtuk, hogy most itt a termékek olyan népszerűek lesznek, hogy nem győzzük majd alkotni az utánpótlást! Nagy örömünkre így lett!
Persze most nem a hímes tojásokat tolom... (Bár Karácsonykor is adtam el már belőle...)
Strucctojásból készítettem medálokat, fülbevalókat gyűrűket. Nagy örömömre tetszik az idelátogató hazai és külföldi turistáknak!
A gyöngyeimet pedig nem győzöm pótolni, hogy életképes kollekció legyen a faház előtti asztalon!
Dicsekszem??? Lehet! Nagyon boldog vagyok, hogy tetszenek az alkotásaim, és örömmel ülök a fotelben gyöngyöt fűzve azzal a tudattal, hogy mennyi vasalni valóm, takarítani valóm lenne... Nem baj, majd meglesz az is! A konkrét megrendeléseket teljesítem, és kész!!!
A legfontosabbakat persze kiszakítom... A barack-, meggy-, feketeribizli-lekvár befőzése nem várhat!
Kell ennél több??? Aludni pedig a legnagyobb időpocsékolás!!! Nem???
HA HA HA!
