Most jutott eszembe!!!

Még el sem dicsekedtem a strucctojásommal! Még az ősszel készítettem, már ott volt velem Siófokon is, de nem mertem közeli képen megmutatni. Hátha véletlenül pont akkor olvas bele a blogomba a kislányom! Nekik készült nászajándékba. A nevük kezdőbetűje is ott van. A másik oldaláról nem is készítettem képet - pedig már Montrealban díszíti a lakásukat. A másik oldalon virágos indakoszorúban az esküvő dátuma van megörökítve. Mikor meglátta, így kiáltott: júúúj! Magyar népmesés?! Erre nem gondoltam… Erdélyi tányérok mintáit böngésztem ötletadónak, de van benne igazság! Szerintem ilyen szépet még sosem csináltam! Igaz az, hogy szívvel tud az ember legszebbet alkotni!

 

Edókám, Iván! Legyetek nagyon boldogok!

Az idei első 5 (4) tojás

Elkészült az idei első kollekció.

Szépen kimaródott minden lyuk, egy napon át száradtak, ezután olvasztottam le róluk a viaszt. 

 

Egy kis lábasban paraffint olvasztok, a tojás egyik felét pár másodpercig beletartom, és több réteg papírtörlővel letörlöm.

 

Ezután a hideg felével lefelé a tojástartóba teszem. Mire minden tojás egyik felét leolvasztottam, az első már elhűl. Látod a különbséget?

  Ezután ugyanígy a másik oldalukat is leolvasztom.

Most káromkodjak, vagy sírjak?

A kalocsai mintásból kitört néhány pálca... Aki közelebbről ismer, pontosan tudja: elsírtam magam. Lelki füleimmel hallottam, ahogy Karcsi azt mondja: sírjál már egy kicsit Katyusa! Nem baj! Anyukám azt szokta mondani: az aranyból is csöppen! Majd jó lesz ez, ha kiállításon dekorálni kell, akkor majd a fal felé fordítom a plusz lyukat.

Már csak 8 hét!!!

Bizony össze kellett szednem magam! Nem nagyon volt hangulatom szakadó hóesésben tojást írni… Ma legalább már szépen odasütött a nap a munkaasztalomra, mindjárt szebbek is lettek a minták! 

Nagyon bele kell húznom, mert 8 hét múlva itt a Húsvét! Külföldi bemutatkozás is ígérkezik, és egy hónappal előbb készen kell lennem a kollekcióval! Olyankor szoktam elindulni „házalni” vele közel s távol…

Délelőtt tojásolok, éjszaka gyöngyözök… Végre elkapott a gépszíj! Épp itt az ideje, mert az idén még nem alkottam, csak HTB voltam… Élménybeszámolókra barátokat láttam vendégül. Valahogy arra tudtam szívvel lélekkel koncentrálni! (Még a szívem egyik csücske visszavágyik Mexikóba)