Már nem is tudom, hányadik volt! Húsznál biztosan több – szerintem, de az
első, ami végre arról szólt, amiről egy fesztiválnak szólnia kell! A város
apraja-nagyja örömére szolgált! Csodálatosan megszépült főterünk volt a
helyszín. Árnyas fák alatt kellemes környezetben múlathatta az időt bárki. Egységes képet adó szép asztaloknál, faházakban csupa igényes
kézműves termék várta a látogatókat, vásárlókat.
A szervezőknek arra is volt gondjuk, hogy hangulatos dixie
kíséretében vonultak fel a „Hagymalovagok”, ezzel vette kezdetét a helyszínen a
fesztivál.
Volt hagymás ételek kóstoltatása, sőt Limara a helyszínen
készített, sütött finomságait is megkóstolhattuk. Megbizonyosodhattunk arról,
hogy szívvel-lélekkel és hozzáértéssel készült kelt tésztái valóban
csodafinomak! Főleg a csokis levendulás tekercs!!! Köszönjük Marcsi!
A lilahagyma lekvárt csak
önmagában volt alkalmam megkóstolni, de eldöntöttem, az idén nem leszek rest és
el is készítem a családomnak! Nagyon különleges, finom íze van!
A rétes nyújtása szinte lehetetlen volt, mert neki
a tűző napon találtak helyet a rendezők.
Bizony a tészta pillanatok alatt
megszáradt, szakadt. Így is 30 kg lisztet dolgoztak be ketten! Mindezt a
fővárosi „Blogkóstoló” után! Minden elismerésem!!!
Mi kézművesek is megmutathattuk munkáinkat az érdeklődő közönségnek. Nagyon jó volt bezsebelni az elismerő szavakat.
Jó érzés volt, hogy elismerik a munkánkat és nagyon sokaknak tetszik a végeredmény!
Szerintem nagyon sok makói és messziről jött látogató nevében írhatom:
Köszönöm a rendezőknek, a város vezetésének ezt a szép két napot!
Jövőre veletek ugyanitt!!!
