Kukó gyűjtése

Nem tudod mi az a kukó? Az üres tojáshéjat így is nevezik. A hímes tojást régen úgy készítették, hogy a tojást keményre főzték, erre írták, karcolták később pingálták a mintát. Ha sokáig el akarod tartani, akkor fél órát főzd! Ha teljesen ép marad a tojás héja, akkor egy év múlva teljesen összeszárad benne a tojás, kopog a héjban, ha megrázzuk. Ha azonban megreped, akkor nagyon büdös lesz, ki kell dobni! Ha már energiát és munkát fektetünk bele, akkor ezt nem kockáztatjuk általában. Ezért gyűjtöm egész évben a szép kemény héjú tojás héját.

Ilyet biztosan minden anyuka készített már a gyerekének óvodába, iskolába. Hátha nem tudja mindenki a praktikákat, leírom én hogyan szoktam kilyukasztani a tojást. Ha csak elkezdjük tűvel, hegyes késsel kocogtatni, akkor sugarasan reped a tojás héja.

Én leteszek a pultra egy darab dörzspapírt (ismertebb nevén smirglit), a tojást megmosom -ennek is van fortélya-, megszárítom és a "végére" állítom. Lazán elkezdem csiszolni. Mikor elvékonyodott a tojás héja, a másik oldalon is lecsiszolom. 

Ekkor veszem elő a hegyes hústűt vagy kést, és szépen kibillentem a hártyavékony héjat.

Így szép kerek lyukat kapunk. Igaz, hogy lesz egy miliméternyi kerete, de repedni biztosan nem fog, hacsak össze nem roppantjuk a nagy igyekezetben! Ez is előfordult már...

Ezután átszúrunk egy hústűt vagy fogpiszkálót a tojáson, hogy átszakítsuk a sárgáját is. Most már könnyedén kifújhatjuk a tojás tartalmát egy tálba.

Már csak ki kell mosni! Egy akkora tálkába, amiben elmerül a tojás (vagy a tojások) jó meleg vizet engedünk, teszünk bele mosogatószert, és belenyomjuk a tojást/tojásokat. Hagyjuk hogy a lyukakon belemenjen a víz, és lesüllyedjen! 5-10 perc múlva kiengedjük a tojásból a vizet, és kiszárítjuk. Így már bátran eltehetjük hónapokra, évekre is!

Gyűjtögess szorgalmasan, mert ha rákapsz a tojásírás ízére, megunja a család a rántottát! :-)