Évekkel ezelőtt találtam a kandírozott sütőtök receptjét valahol
a világhálón… Az idén igazán „kereskedelmi mennyiséget” sikerült készítenem,
mert amíg én az adventi vásáron voltam, apa megpucolt két szép nagy tököt.
Nekem már csak csinos csíkokra kellett vágnom, és elkészíteni a szirupot. Olyan
kevés cukrot használok (negyedévente fogy el egy kiló), hogy elfelejtettem,
hogy nincs itthon tartalék. Volt egy kg barnacukrom, ahhoz szükséges mennyiségű
tököt leforráztam a belőle készült sziruppal, a többit pedig másnap készítettem
el. Nos, olyan rengeteg szirupom maradt, hogy vettem egy kg gyömbért, azt is
felfőztem benne (3-szor). Mire készen lett, még mindig majd’ másfél liter
méz-sűrű, aranybarna, csodás ízű és illatú szirupom maradt.
Mi legyen vele? A hűtőben még mindig van a tavalyi
gyömbérszirupból kb 2 dl. (Hozzámelegítettem azt is.)
Egyik
vasárnap délelőtt eszembe jutott nagyanyám „Mézes barna” nevezetű sütije, amit
meg is találtam anyukám receptjei között. Méz és cukor helyett a szirupot
tettem bele. Kevertem még bele egy kis aszalt szilvát, fügét, barackot, a
tetejét megszórtam dióval. Csodás lett! Ezen felbuzdulva a karácsonyi tortához
is ilyen piskótát sütöttem (gyümölcsök nélkül). Osztatlan sikert arattam vele a
családban! A pontos receptet ITT megtalálod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése