Ez a nap megint úgy indult, hogy csöpögtem a boldogságtól! Szerbiában él egy pici kis székely közösség. A helység neve: Hertelendyfalva (Vojlovica). Nagyon kevesen vannak, de őrzik a hagyományaikat, összetartanak. A közösség Tamási Áron nevét viseli. A guzsalyas asszonyok hímzései minden hagyományőrző pályázaton remekül szerepelnek. Ahová pályáznak, ott elhozzák a díjakat! Csodás kézimunkákat láthattunk!
Ugye gyönyörűek?
A templomuk is gyönyörű:
Következő állomás Szendrő vára. Egykor Európa egyik legnagyobb vízi erődje.
Egyik oldalon 8 méter mély vizesárok nyújtott védelmet ...
...a másik oldalon a Duna.
Gyönyörű gótikus ikerablakok.
Talán Kinizsi Pál hagyta itt? (Ő is a vár parancsnoka volt.)
A nap utolsó látnivalója Galambóc vára volt. Csodálatos természeti környezetben építették. Ma már csak romjait láthatjuk.
Az út is áthalad a váron...
A nap végén csodás élmény volt a szállodai kilátás. Késő éjjelig csak ültünk az erkélyen, hallgattuk a Duna csobbanásait... Itt hosszabb időt is el tudtunk volna tölteni!!!
Nekem ez a nap volt a legszebb!
Kedves Katyika! A sok szép dologért, amit a blogodon találok(-lunk), fogadj el tőlem egy díjat.
VálaszTörlés...és amit kifelejtettem: a további részleteket nálam olvashatod.
VálaszTörlés